A falu lakosságának számát a népszámlálási összeírásokból ismerhetjük meg. A 18. század végéig - az első népszámlálásig -a község adózó családfőinek számát ismerjük csupán, amely a
lélekszám meghatározásához nem elegendő. Példaként megemlíthetjük, hogy 1698-ban 17, 1770-ben 52 adózó családfőt írtak össze. Az elfogadott számítások szerint, ha egy családot 5
fővel számolunk, akkor 1698-ban 80-90 főre, 1770-ben 260 főre becsülhetjük Csitár lélekszámát. A településen azonban nemcsak adózó családok éltek. Nem tartoztak az adófizetők közé a Gárdonyban lakó kommenciós cselédek, a nemesi birtokon élő jobbágyok és zsellérek, az állatokat őrző pásztorok stb. Sajnos számukat még megközelítőleg sem ismerjük, így a becsült lélekszám téves eredményeket hozna.
Mint fentebb említettük, az első magyarországi népszámlálás a 18. század végén, 1785-ben történt. Az összeírt tényleges népesség 617 fő, mely 110 családban élet. A nemek
közötti megoszlás 311 férfi, 306 nő. Az 1-12 éves gyermekek száma 105 fő, a 13-17 éves korúakból 22 főt írtak össze. A családfők közül 54 fő paraszt (jobbágy), 58 fő zsellér, 21 fő az
egyéb kategóriába tartozott.
A 19. század első felében, a lélekszámra vonatkozó adatok legfőbb forrásai az egyházi évkönyvek (schematizmus), amelyekből a település lakóinak vallási összetételét is
megismerhetjük.

31 sz. táblázat
Csitár és Gárdony puszta lélekszáma, vallási megoszlása a 19 sz. első felében
 

A község lélekszáma egy emberöltő alatt (1785-1821) száz fővel emelkedett. A következő évtizedekben - lassú ütemben ugyan - de a lakosság létszáma fokozatosan nőtt.
Gárdony pusztán, a 19. század első felében, 1813-ban volt a legmagasabb (103 fő) a lélekszám. A következő években a puszta népessége a felére ,csökkent. A nógrádmarcali plébánián őrzött, 1737-től vezetett születési anyakönyvbe az első Gárdonyban született gyermek nevét
1751-ben jegyezték be. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a puszta benépesítése ebben az időben vette kezdetét. A halotti anyakönyvben jóval korábbi bejegyzéseket találunk. A
születések gyakorisága 1775-től válik jelentősebbé, a korábbi évekhez képest. Míg 1751-1774 között 2-3 gyermek született évenként csupán a pusztán, 1775-1810 között ez a szám 6-8-
ra változott. Gárdony benépesítése, uradalmi központtá történő kialakítása, kétségtelen erre az időre tehető. 1810 után átmenetileg, az évenkénti születések száma a felére csökkent, majd lassú ütemben ismét növekedett.
A táblázat adatai szerint, a Csitár lakosságának száma 1828-1840 között, 92 fővel csökkent. A csökkenés okai 1831-ben a falun is végigsöprő kolerajárvány.  Az anyakönyvek szerint ebben az évben 153 fő hunyt el, ebből 111 főnél a halál oka a kolera volt. Az első kolera megbetegedést augusztus 27-én észlelték, az utolsót október 23-án. A két hónap alatt 111 fő áldozatot követelt, az akkor még gyógyíthatatlan betegség. A falu csak a 19. század
közepére érte el az 1813-as lélekszámot.
A közölt adatokból kitűnik, hogy a falu lakóinak többsége római katolikus vallású. A csekély számú evangélikus vallású lakosság a környező falvakból (Szügy, Csesztve, Mohora) költözött Csitárba. Az izraeliták a faluban és a pusztán működő kocsmák, boltok tulajdonosai voltak.
A 19. század második felétől már nem csak az egyházi összeírások, hanem az állami népszámlálási adatok is rendelkezésünkre állnak a községben lakók létszámának megállapításánál.
1870-1900 között a községben az alábbi lélekszámot írták össze: 1870: 688 fő, 1880: 583 fő, 1890: 608 fő, 1900:822 fő
A lakosság vallási megoszlását alábbi táblázatunk mutatja be.

32. sz. táblázat
Csitár és Gárdony puszta vallási megoszlása a 19. sz.
második felében

A lélekszám viszonylagos gyors emelkedését nem a falu, hanem a puszta gyorsabb ütemű benépesítése okozta. Különösen 1895 után gyorsult fel Gá rdonyban a kommenciós cselédek
nagyobb számú alkalmazása. A létszám növekedésében a század második felében is tapasztalhatunk megtorpanást. 1870-1880 között 105 fővel fogyott a lakosság létszáma. A csökkenést az 1873. évi kolerajárvány okozta. Ebben az évben 122 elhunytat temettek el a domboldalon lévő temetőben. A kolerát csupán 30 főnél tüntették fel mint halál okot, de ez talán a pontatlan diagnózis eredménye.
Századunkban a község és a puszta lélekszáma az alábbiak szerint alakult.

33. sz. táblázat
A község és Gárdony lélekszáma
1910-1996 között

 

A falu története során a legmagasabb lélekszámot az 1930-as évek elején érte el. A második világháború, az azt követő gazdasági-társadalmi viszonyok nem kedveztek a lakosság megtartó erejének. A munkalehetőség hiánya miatt egyre többen költöztek el a faluból és a pusztáról, elsősorban Balassagyarmatra.
Századunk első felében is római katolikus vallású és magyar anyanyelvű lakosság élt Csitárban. Ezt bizonyítja alábbi táblázatunk.

34. sz. táblázat
A lakosság megoszlása nemzetiség és felekezeti hovatartozás
szerint a 20. sz. első felében
     

A község lélekszám változását jelentősen befolyásolta, hogy az egyes időszakokban mennyien születtek, hányan és milyen korukban kötöttek házasságot, milyen idős korukban hunytak el. Az alábbiakban az erre vonatkozó adatokat mutatjuk be. Forrásunk a nógrádmarcali plébánián őrzött 1737-től vezetett anyakönyvek.

Születés:

Az alább közölt táblázatból megtudhatjuk, hogy a vizsgált időszakokban mindig több fiú született mint leány. 1737-1920 között 71 iker (kettős) született: 1737-1750: l, 1751-1800: 17, 1801-1850: 21, 1851-1900: 28, 1900-1920: 4. A nemek megoszlása: fiú-fiú: 19, fiú-leány: 33, leány-leány: 19.

35. sz. táblázat
A születések száma 1737-1920 között

 

        
Névadás:

Az anyakönyvi bejegyzések szerint az újszülött gyermeket általában a születése napján keresztelték meg. A késő délután vagy este születetteket másnap tartották keresztvíz alá. A leggyakrabban használt 9 leány és 13 fiú keresztnevek sorrendje az alábbi volt:

36. sz. táblázat
A keresztnevek gyakorisága 1737-1920 között

 

A leányoknál az Erzsébet, Rozália, Anna, Katalin, a 19.század közepétől Mária és Ilona, a fiúknál a János, József, István volt a legkedveltebb keresztnév az öt vizsgált időszakban. Az
egyes időszakokban  a felhasznált keresztnevek száma nem volt jelentős: a leányoknál 7, 21, 35, 42, 26, a fiúknál 20, 27, 42, 57, 26 keresztnév közül választottak a szülők megszületett
gyermekeiknek nevet.
Már a 18. században az ismert, de keveset használt nevek közé tartozott a leányoknál a Gabriella, Éva, Klára, Veronika, Magdolna, Krisztina, a fiúknál a Tamás, Balázs, Ignác, Károly,
Bertalan, Gábor. A 19. század elejétől ismert a Julianna, Amália, Eszter, Margit, Márta, Gizella, a Lajos, Gyula, Viktor, Gergely, Vince keresztnév. Századunk első évtizedeiben találkozhatunk
először az Irén, Jolán, Lenke, Tibor, Béla, Jenő, Géza nevekkel.
A kettős névadás szokása (János István, Erzsébet Rozália) csak a századforduló tájától kezdett népszerű lenni a falu parasztságánál.

Házasság:

Az alábbiakban annak bemutatására törekszünk, hogy az első házasok hány éves korukban házasodtak, melyik hónapban és napon tartották esküvőjüket, mely településekről hoztak
vőlegényt vagy menyasszonyt.

Az elsőházasok kora

Az anyakönyvek, a házasságkötésre jelentkezők korát csak 1807-től tüntetik fel, addig a nőtlen, hajadon, özvegy bejegyzésekkel találkozhatunk. (V= vőlegény, M= menyasszony)

37 sz. táblázat .
Az elsőházasok életkora 1807-1945 között

 

A 19. század első felében a legények többsége 20, 18, 22 éves korban házasodott, a leányok 18, 17, 20 éves korban mentek férjhez. A század második felében a 24, 23, 26, 25 éves korban
házasodtak a legények legszívesebben. A leányok 19, 18, 20, 17 éves kort tartották a legjobbnak a boldogító igen kimondására. Mindkét nemnél a házasodási kor kitolódott, főleg a férfiaknál. A legények a katonaidő letöltése előtt ritkán tartották esküvőjüket.
Századunk első felében a legények 23, 22, 21, 24 éves korukban vezették oltárhoz menyasszonyukat. A leányok 18, 19, 20, 17 évesen mentek férjhez.

Az esküvő hónapjai

Csitárban 1751-1945 között 1185 lakodalmat tartottak.Táblázatunk azt mutatja be, hogy az esküvők mely hónapban voltak.

38. sz. táblázat
A házasságkötések időpontjának havi megoszlása
1751-1945 között
 

A 18. század első felében a lakodalmak többségét január hónapban tartották   A házassá
kötések kedvelt hónapja volt még a november is, de ekkor jóval kevesebben tartották esküvőjüket. A 19. század első felében viszont a november lett a kedveltebb hónap, a január második helyre szorult vissza. A 19. század második felében továbbra is a novemberben tartották a legtöbb lakodalmat, majd ezt a január és a február hónap követte. Századunk első felében szeptember lett a lakodalmak megtartásának hónapja, novemberben kötött házasságok száma jelentősen lecsökkent.

A házasságkötés napja

A 18. század második és a 19. század első felében a lakodalmakat vasárnap tartották. A 19. század második felében az esküvő napja a hétfő és a kedd lett. Századunk első felében a
lakodalmak többségét szombaton tartották.

39. sz. táblázat
A házasságkötések időpontjának napi megoszlása
1751-1945 között
 

Házassági körzet

A falu lakói nemcsak a faluból, hanem a szomszédos településekről is választottak férjet vagy feleséget. Az alábbi táblázatunkban azokat a településeket tüntettük fel, amelyekből a legtöbb házastárs került a faluba.

40. sz. táblázat
Exogám házasságok számának megoszlása
települések szerint 1751-1950 között

A legintenzívebb házassági kapcsolat Nógrádmarcal községgel alakult ki, ezt Őrhalom és Iliny köve tte. A Csitári leányok a táblázatban felsoroltakon kívül még az alábbi településekről választottak férjet: Becske, Csáb, Herencsény, Ludány, Mohora, Nagyhaláp, Szécsény, Táb stb.
A Csitári legények ritkán választottak maguknak feleséget más faluból. Ezt mutatja be alábbi táblázatunk.

41. sz. táblázat
Exogám házasságok száma 1751-1950 között

 

Halálozási adatok:

Táblázatunk az elhunytak számát mutatja be korosztályok szerint.

42. sz. táblázat
Az elhunytak megoszlása halálozási életkor szerint
1751-1920 között

 A vizsgált négy időszakban a gyermekek 56.82 %, 51.47,% , 50.15 %, 48.24 százaléka az ötéves kort nem érte meg. Ezen belül a csecsemőhalandóság (0-1 éves kor) a legnagyobb.

43 sz. táblázat
A születések, házasságkötések és halálozások száma 1737-1920 között